Hawaii méhészkaland

2010-02-05T05:51:00.002-10:00

A hazaút izgalmai és csomagolás miatt nem tájékoztattam nyájas olvasóimat az utolsó hetek történéseiről. Viszont most unom magam San Franciscoban, mert még nem gyitott ki a komp ami megy Alcatrazra. Szóval gondoltam idenyikkantok valamit...
Mingyá otthon leszek azt pótlom az elmaradt bejegyzéseket...

2010-01-18T18:41:00.002-10:00

Elmentünk búvárkodni.
Persze nagy izgalommal vártuk mi lesz, hogy lesz?... tolom is a képeket...Kusztó kapitány kijön a vízből...Sajna a halas meg miegymásos képek nem lettek jók, nem volt elég fény a fotózáshoz...
Alap hogy búvárkodás után a kikötő éttermében eszünk, halat... Na jó a magam részéről tinta-halat...

2010-01-10T16:32:00.002-10:00

December 20-án elmentünk Hilo-ba. Csak elfelejtettem feltenni...
A városban mászkáltunk kicsit, de az izgalom a parton kezdődött. Hatalmas hullámok, és fosbarna óceán formájában. Az eső épp hogy csak elállt így a folyók még javában hozták a sarat a hegyekből...
Aztán megláttuk a szörfözőket, csináltunk is pár képet. Itthon megkérdeztük Bryan-t a szakértőt, és ő mondta hogy szerinte vannak jobb helyek is, mert ott a hullámok felkenik az embert a sziklákra, továbbá a halászok oda dobják a halbelsőségeket, így hemzseg a cápáktól... Lelkesedésünk azonnal letört... :-)

Megnéztük még a Rainbow vízesést is. A környék is tök szé pvolt, meg a szivárvány is meg a vízesés is... íme:

2009-12-26T21:06:00.002-10:00

25-én nem dolgoztunk, így jól elmentünk strandolni. Gondoltuk hogy egyedül leszünk, mert ugye mindenki karácsonyozik, de sebaj, mert szép a part, meg viszünk sört...
Hát a sör az otthon maradt, de cserébe tele volt a strand. És jó nagy hullámok voltak...
Csináltunk is pár képet, meg videót:

http://www.youtube.com/watch?v=-ZmZQJXD_SM

2009-12-21T19:32:00.001-10:00

Tegnap egész nap esett és este szépen lefeküdtem a nyirkos ágyamba. Reggel 13 fokra ébredtem. Szerintem átteleportáltak valahova máshova...

2009-12-13T17:19:00.003-10:00

Tegnap tök véletlenül belebotlottunk egy "Karácsony-Szantaklausz-vateva" felvonulásba.
Hogy december 12-én mi indokolta ezt a számunkra spontán parádét azt nem sikerült megfejteni, de a többiek szemmel láthatóan készültek. Voltak veteránok, klubbok képviselői, zenekarok, térdig gázoltunk a zellerben, izé cukorkában...
Ami a képeken nem látszik hogy azért elég nagy tömeg volt, és vagy 2 órán keresztül jöttek az újabb és újabb felvonulók...Ja meg az se látszik hogy besötétedett időközben ezért a táncoslányokról nincs rendes kép... :-P
Kárpótlásul felteszem az egyik zenekarról készült videót, ide:

http://www.youtube.com/watch?v=mjzF0ij_VUk

2009-12-09T17:40:00.004-10:00

Milolii-nál a strandon nagyon szép naplementét láttunk:

2009-12-03T18:35:00.001-10:00

Ja igen, és Attención!

A mobil mostantól nem nálam van, aki hív, készítse az ékes angoltudását... :-)

2009-12-03T18:25:00.003-10:00

Az elmúlt bő hét alatt kiteljesedett a csapat. Megérkezett a két "alkalmazottá" avanzsált gyakornok, és grátisz kaptuk még az új lakótársamat Braziliából, Rodrigo-t. Ki mást... :-)
Hétvégén mindjárt neki is vágtunk a tájnak. Először egy "strandra" mentünk. Hát ez még annál is antistrandabb volt mint miket eddig láttam itt. A homokos partszakasz kb 4 méterre korlátozódott...
Viszont a kilátás, a hangulat, a teknősök felejthetetlenné tették ezt a helyet is.
Kölcsönfotóapparáttal meg is örökítettem:

http://www.youtube.com/watch?v=xFxVsFoQTEw

Innen meg sem álltunk Waikoloa-ig, ami a tuti fenszi szállodák, és pénzes amerikaiak székhelye. Alapvető módon belógtunk a strandra. Épp hula est volt, meg naplemente, ez is megért egy videót... :-P

http://www.youtube.com/watch?v=M-YhJhesaJI

2009-11-22T19:44:00.002-10:00

Kiderítettem hogy van borászat a szigeten. Kereken 1 azaz egy darab.
El is mentünk, meg is néztük, kóstoltuk mi készül itt.
Azt mondjuk már hallottam hogy azért itt a borászat inkább minden csecse-becse-szir-szar értelmetlen apróságok kirakodó vásárát jelenti, nem pedig jóféle kostolót, beszélgetést a borászokkal, mint ahogy azt már otthon olyan jól megszoktam...
Stimmel. A borosüvegre kapható hulagirl jelmeztől, a pálmafás borospohárig minden volt.
Mint utóbb kiderült igen, bort is készítenek. Egy félét. Aztán vannak még a mindenféle trópusi gyümölcsökkel felturbózott, cuccok, meg mézborok, illetve méz és zöldtea-bor... Ilyet már ittam otthon is csak ice tea volt ráírva... ezt nekik nem mondtam, nem akartam kidabatni magam... még...
Amúgy nem voltak rosszak az itókák, csak furcsa volt a más hozzáállás, más kultúra. Meg azért valljuk meg Hawaii nem a borászatáról híres... :-)
Kép is készült:
Aztán hogy a pincelátogatást sikerült kb 14 perc alatt lezavarni, és mienk volt az egész nap, elmentünk a Volcano National Parkba...
Itt megint sok kép készült:

2009-11-13T17:11:00.003-10:00

Ha bárki azt mondja hogy jajistenem jön a trópusi vihar, egész nyugodtan kiröhöghetitek az illetőt.
Ez ami most ért ide már nem az első, de némi esőn kívül nem produkált semmit. Na nem árvízről álmodozok persze én se, de egy vicc hogy mindenki tök be van rosva, aztán ma is épp csak némi felhők kószáltak az égen.
Lehet hogy elhívom őket nyáron látogatóba a Balcsira. Hátha lesz valami rendes zápor, had fossák össze magukat... :-P

Halloween

2009-11-02T17:33:00.002-10:00

Úgy kerdődött az egész hogy a főnök kitalálta hogy septiben pergessünk ki 250 fiók mézet. De még mielött nekikezdenénk még csináljuk meg ezt meg azt meg satöbbi. Így aztán persze nem végeztünk a pergetéssel és belelógott a szombatba. Mintegy 7 órával... :-)
Ettől még persze mentünk... Pár parkolóban fogyasztott sör és rum után nekivágtunk a szörnyek, boszorkák és Micheal Jacksonok rengetegének.
Na ekkor történt hogy Marcot két helyi tag megfejelte mert hogy mégis mi a faszt hisz magáról. Hát bármit is hitt, hamar elfelejtette...
Én próbáltam a tömegben tájékozódni hogy merre lehetne még sört beszerezni. Hát vagy kinevettek, vagy szörnyülködtek (mondjuk ez Halloweenkor oké...), vagy mondták hogy arra, ott. Én oda is mentem de ott mindig valami baromság volt. Mint babaüzlet, meg bank...
Egyik alkalommal amikor egy tag épp kiborult hogy milyen vakmerő és megátalkodott vagyok, hogy inni akarok, felismertem hogy valami nagykutya énekes. Láttam a vidijóját a jutúbon...
Azét mielőtt odébbáltam még megkérdeztem hogy na és tik mikor jösztök dúd?...
Aaztán, volt olyan is hogy hair show. Ez abból állt hogy 15 tök jó csaj virágokból készült bikiniben táncolt a színpadon... A hajukat nem figyeltem...
Aztán jött másik 15 és ugyanezt csinálták fehér pongyolában a M.J. Thrillerjére. A hajukat nekik se figyeltem...
Aztán még muzsikáltak egy darabig, majd 22.30-kor vége lett a cuccnak. Amit azért nem értettem mert a rádió bemondta hogy éjfélig tart. Meg is kérdeztem egy tagot hogy most akkor mi van. Mondta hogy igen, az utca van lezárva még 1,5 órát hogy legyen időnk eltakarodni... Ááá! Szííí!...
Úgyhogy csatlakoztam a többiekhez a kocsinál. Mint kiderült 3 órája vártak... Csakhát ugye rossz helyen... Ki megy a kocsihoz ha buli is van. Különben se volt már semmi ital a kocsinál...

2009-10-16T19:36:00.006-10:00

Új tagja lett a csapatnak. Tegnap találtuk ez ardőben Pígi-t...
Nagyon kis félénk még, viszont a papaját azt szereti, eszeveszett mennyiséget el bír fogyasztani... :-)

2009-10-13T19:12:00.003-10:00

Még egy bejegyzést kell szenteljek a kenyérnek. Teljesen új értelmet nyert az a szó... :-)

Képekben pedig:
A második forduló, stilszerűen két kenyérrel...A nagyfiú, és a zsemle-szerű kis kenyérke, a földeken étkerő legjobb barátja...

2009-10-07T16:33:00.002-10:00

Az elmúlt hetekben több banán is beérlelte a termését.Jó idők voltak, de vadak módjára felzabáltuk ez egészet, így aztán most várni kell hogy legyen még.
Egy pillanatig se gondoljátok hogy nem lehet 10 banánt megenni egy nap egészségügyi gondok nélkül... Egy jó pohár esővíz viszaállítja az egyensúlyt... :-)

Viszont tegnap, hogy tegnap mi volt! Nem bírtam tovább, kenyeret kellett hogy süssek.
Nagyon finom lett. Én otthon amúgy nem vagyok nagyon kenyeres, de fél év ezzel a szeletelt cuccal... Szóval nagyon jól esett, meg is ettem a harmadát mindjárt ott helyben... Nem lett barómagas, de az állaga nagyon jó... Szerintem ma kivégzem, holnap sütök megint...

Ja igen. Azt nem is írtam hogy a múltkor akartam csinálni pogácsát. Na. Frankó zsemle lett mire elkészült... :-)
Mutter pogácsája mindig felfele dagad. Az enyém minden irányba. Tettem bele kis megsütött békön csíkokat is, hogy jobban állja a sütőt... :-)

Na itt van néhány kép a kenyérről:

2009-09-27T18:54:00.003-10:00

Megint pergettünk mézet. Ez most amolyan vegyes volt, főleg christmassberry és lehua, egy kis eukaliptusz, meg még ki tudja mi minden.
Egy konkurens méhészet varroával fertőzött családokat hozott Pahala környékére, így mi kivonultunk onnan. Nálunk még nincs, és próbáljuk ezt így is tartani amíg lehet. Azok a családok úgyis elég kis satnyák voltak, hátha az új környezet jót tesz nekik. Azért mégiscsak asajnálom, mert Pahala és környéke nagyon szép, és nincs az a barom meleg mint itt. A több esőtől meg persze tök buja a vegetáció...

videó itt:
http://www.youtube.com/watch?v=CKtoMUmlMFU

A friss, egyhetes nosztalgiának engedve ma el is mentünk arrafele. Na nem fel a hegyekbe Pahala-ba, hanem Punalu'u-ba. Itt van a Black Sand Beach. Ezen kívül még a rendszeresen itt pihenő teknősökről is nevezetes a hely. Először egy kisebb csoportot láttunk meg. Embereket...
Ezek gyűrűjében szundikáltak, vagy álcázták magukat kőnek a teknősök... Jó volt látni hogy senki se akar odamenni megbuzizni őket, én is csak zoomoltam...
Aztán láttam egy magányos teknőst, tőle maximum egy méterre játszó gyerekekkel. Zseniális volt. A gyerekek rajcsúroztak, homokoztak, és tök természetes volt hogy ott egy teknős. Nem is foglalkoztak vele, így aztán szépen várakozhatott a dagályra, mint ahogy már évezredek óta minden őse...
videó itt:
http://www.youtube.com/watch?v=NZRQOYBXKS0

2009-09-21T21:24:00.002-10:00

Hörtént ma hogy kb fél öt óta iszom a német gyertekkel szakadatlanul, és ennek következtében sikerült úgy ahogy összebarátkoznunk...
Az elfogyasztott 4 rum és Isten tudja hány sör szép beszélgetést kerekített, aminek a felére nem emlékszem a másik felében meg nem értettük egymást...
Valami azért mégiscsak röetént mert most először fél év után úgy beittam fogy arra legtöbb is,merősöm elis,merően bólintana.
Vagy az ismerőseimet kéne megvál,ogatni, bár ezt eddig is tettem éslám ez lett ez eredmény...

Szel iutt vagyok 27 évesen ittasan éls jól érzem magam... :-) :-P
Még dohány növénykét is loptam a főnöktől, mert ha legy salyát dohányom csinálok szivart és kipróbálom hogy tényleg olyan szar-e mint a cigi...
Mert ezt azé jobb tisztázni...

Na ojvé vagyis izé holláré és joccakát annak aki tud aludni ....

Csokolád!...

2009-09-14T18:00:00.001-10:00

Hétvégén megint horgászni voltunk, megint fogtunk, megint leégtem...

2009-09-07T18:26:00.003-10:00

A hétvégén voltunk horgászni...

A célpont Hokena Beach volt. Igen szép hely. Egy nagy lávaplató nyúlik a vízig ahol is hirtelen véget ér, és meredeken mélyül. Jó helynek tőnt, és főleg nagyon szépnek, ahogy lábam a vízben volt, mondjuk 0-7cm mélységig, és előttem meg az 5-6 méteres mélység.

A látvány és a horgászás heve úgy magával ragadott, hogy le is égtem rendesen. Na nem a vállam ahogy az ember gondolná, fiszen én kérem készültem! Hosszúujjú, kalap... Mártózás után ezeket vissza is vettem, nemúgy a hosszúnadrágot. Így a térdem, lábszáram és lábfejem most igencsak vörös...

Halat is fogtunk... Hármat is... Egy türkizkéket, egy sárga-pirosat, meg egy királykék-lilát. Az átlag méretük 19.24 cm, az átlagtól való szórás elhanyagolható...
Fénykép sajna nincs, mert én ugye horgásztam a filippinók meg féltek nehogy véletlenül az óceánba hajítsák a gépemet...
Azért pár képet csak csináltak...Juteszembe indulásom előtt ídezsanyám mondott pár dolgot útravalóul:
1. borotválkozz rendesen
2. ne grimaszolj
3. ne egyél élő halat

2009-08-26T19:38:00.003-10:00

Waipio Walley-be mentünk először. Eleinte nem esett csak borús volt. Még a nap is ki-ki sütögetett...

Na Pololu Walley-ben már beértük az esőt, de ez persze nem tarthatott minket vissza, nyomultunk lefele a partra...

Innem Kona fele jöttünk haza és útba ejtettünk egy különlegességet. Errefele az őslakosok nem barlangrajzot készítettek, hanem a viszonylag puhább vulkanikus kőzetekbe faragták bele a portréjukat. Ezt hívjuk Patrogliph-nek...

2009-08-23T17:06:00.003-10:00

A következő napot a Kealakekua Bay-nél kezdtük. Nagy szerencsénkre a delfinek ott éjszakáztak, így neki is vágtunk a víznek. Kicsit későn értünk oda, az öböl kb hemzsegett a humanoidoktól...
A delfinekkel úszkálás megint csodálatos élmény volt, bár most mér kezdtem megérteni hogy miért is van kinn a tábla hogy:
"NE ÚSSZ A DELFINEKKEL, HOGYAZANYÁD!!!"
Szegények ha akarták, ha nem, mi ott voltunk. Biztos szeretnek játszani meg minden, de azért ezek "vad" delfinek, és bár senkit nem ettek meg , elképzelem hogy egy kis magány az öböl egyik részén jól esett volna nekik...

Következő megálló egy kis strand volt aminek a nevét elfelejtettem, pedig ki volt írva. A veterán temetőnél kell balra fordulni...
A tábla is mutatja hogy mindenféle veszélyek leselkednek a fürdőzőre. A kép meg hogy tök komolyan vettük...
Mindezek után Pu'uhonau O Honaunau-ba mentünk...Na ez egy igen jó döntés volt...
Ez valami menedék-féle volt, mint nálunk hogy a templomba bemehettél és akkor nem bánt senki. Mondjuk ehhez előfeltétel hogy az ellenségeid keresztények legyenek, vagy legalább meghatódjanak egy templom láttán. Viking horda elől menekülve nem nyújt 100%-os biztonságot, betörhetnek, sőt neadjég rádgyújthatják az egészet...
Na vissza Hawaii-ra... Tehát tegyük fel hogy valami sumákságot tettél... Hát van ilyen... Igen ám de most a törzsfőnök utánad szalajtotta a falu összes harcosát mert szerinte édesleányával rendetlenkedni az több mint sumákság... Mit tehetsz?...
Ott maradsz és szembeszegülsz férfi módjára!...
Na ezt nem javallom, pillanatok alatt naggyoncsúnyán néznél ki...
A másik amit tehetsz hogy kereketoldasz... Ezt annál is jobban teszed,mert míg tolod be a kis tépázott martalóc kenudat a vízbe, emlékeztetnélek, hogy a menedékhelyről szeretnék kicsit mesélni és ha nem arra veszed az irányt az életbe nem kerül szóba...
Tehát miközben eszeveszetten küzdöd át magad az öblön, sarkadban a helyi söröktől megvadult harcosokkal, kik mindenféle buzogányt és hawaiigitárt lóbálnak a fejük felett, és már-már azt hiszed hogy itt a vég, lassan feltűnik Hu'uhonau O Honaunau. Az amúgy rémisztő Tiki fafigurák neked most megnyugvást jelentenek, már közel a menedék. Amint a kis kenud a homokra siklik, előlép a varázsló hogy na mit tettél te marhaállat?...
Hát az úgy volt, hogy... előadod röviden... nem ér rá egész nap...
Na hát akkor menj be a kunyhóba, kapsz valami olcsó tudatmódosítót aztán kérd az istenek bocsánatát. Aztán majd jól megkérdezem őket hogy tényleg megbántad-e-é! - mondta ő...
A harcosok nem üldözhetnek mert szent helyen vagy így előveszik a maradék sört meg a hawaiigitárt és meglepően jól elvannak vérontás nélkül is...

A mesének vége, aludjatok jól gyerekek!...
ja nem!... Ébresztő! Szóval így működik a menedék errefelé...
ezért szerintem elég jó találmány...
Meg szép is a környezet. Ja igen azt nem mondtam hogy ha esetleg az istenek nem úgy látnák hogy tényleg megbántad akkor nem mehetsz sehova innen... Ezért a szép környezet... pálmafás pengerpartos börtön...
...csak stílusosan...

2009-08-17T17:46:00.003-10:00

Honoluluból hazaérve egy lerobbant autóbérlő fogadott minket. Plusz amit először kaptunk kocsit ez se volt százas. Vissza is vittük hogy nehogymá!...
Mivel a rendszer tök döglött volt és nem tudták hogy milyen kocsit foglaltunk, felajánlották hogy napi plusz 5 dollárért kaphatunk egy fehár kabrió Mustangot. Bevállaltuk...

Következő nap South Point és Green Sand Beach volt a program...
Szeles volt és tikkasztóan meleg és gyönyörű...
Nem rizsázom túl, ehun a képek, e!:
Ja meg még Punalu'u is volt utána. Tekősöstül... :-)

07. 25.

2009-08-04T16:42:00.003-10:00

Reggel korán keltünk, a 8 órási géppel mentünk Honoluluba.Volt szerencsénk látni egy Honolulu partjainál járőröző tengeralattárót:
A belvárosnak persze megvan a maga varázsa, a felhőkarcolókkal, meg pálmákkal, de ez csak nekünk panelgyerekeknek nagy szám. Ehhez nem kell eljönni idáig. Egy átlagos amerikai városnak mondanám. Meg úgy összességében Oahu szigete szép, de azért a Big Island az mégis csak más...

Vigyázat! Felhőkarcolós képek jönnek, csak erős idegzetűeknek!...
Azért jó látni hogy van a helynek történelme a szörfnadrágos hülyegyerekek elöttről is...
Waikiki beach megkukkantása után továbbmentünk keletre, ahonnan jól visszafotóztunk...Ezen a képen jól látszik a felhőtlen öröm ami kiül az arcomra... baromi meleg volt...

Ezek után jöhetett Pearl Harbor. Az Arizona memorialt néztük csak meg, mert másra nem maradt idő. Miért zárnak ilyen korán az rejtély.
Mindenki mondta hogy ide feltétlen el kell jönni meg milyen jól meg van csinálva... aha...
hát nem... nekem csalódás volt... nem is látni semmit mert ami az elsüllyedt hajóból kiállt azt pár éven belül leszerelte a katonaság. Szóval fölé visznek egy hajóval és a vízre mutatnak hogy tessék, ott a hajó, lehet nemzeti érzelműnek lenni...

07. 24.

2009-08-04T15:53:00.003-10:00

A Vulcano nemzeti parkban meg lehet nézni ahogy a láva a vízbe ömlik. Ez sajna a múltkor lemaradt, ezért ezt a napot ezzel kezdtük.
Hát mint kiderült ide mindenki este-éjjel jár, mert hogy olyankor látni ahogy izzik a láva. Na nekünk erről senki nem szólt, viszont így legalább nem zavart senki mert tök egyedül voltunk. A cefet gőzt így is prímán láttuk, klassz volt nagyon. Itt is volt kis áldozati hely...Lazárták az utat... Most merre tovább, hol lehet a láva?...Na innen ilyen volt a kilátás:
http://www.youtube.com/watch?v=VoQOM0pRYqA

Ja igen meg a noni! Hát az nőtt mindenhol veszettül. Kár hogy olyan büdös mert egészséges ám nagyon. Állati betegnek kell lenni hogy egyen belőle az ember...

Innen meg se álltunk Hilo-ig. Pintosabban az Akak ízesésig. Kis botanikus kert is jár a vízeséshez. Végre tudtam fotózni piros banánt, kedves növényismerő barátaim, fogadjátok szeretettel. Megkértünk egy fickót hogy csináljon képet rólunk. Hát amit szöszölt, kis híja volt hogy jól kiröhögjük aztán csinálunk mi magunk...
Az igazi, kőkemény botanikus kert ezután jött. Kicsit késve értünk ide, mondták hogy kb 50 perc és zárnak. Hát én nagyon visszafogtam magam, de így is extra 30 percig nyitva kellett még tartaniuk. Kárpótlásul vettem egy kitűzőt...
Ennek a kertnek a felfedezésével az is el tudna tölteni egy napot, aki csak kicsit szereti a természetet és nem olyan radikális mint én, hogy órákig képes vagyok bámulni egy üres madárfészket...
Csak pár képet rakok, majd teszek fel videót oldalra a linkekhez...

07. 21-23.

2009-08-03T16:41:00.004-10:00

A következő nap csak fél nap volt, mert hivatalosak voltunk a főnök meglepi szülinapi bulijába.
Reggel kicsit búvárkodtunk a közeli strandon, aztán átmentünk a szemi-közelire. Kell kb 20 percet gyalogolni, de egzotikus a táj, és a két strand mindenképpen megéri a caplatást.Ilyen kis utakon lehet odajutni:Azt meg csak iderakom, mert Milolii-ba azért jól lefolyt a láva... egyszercsak...

A meglepi buli elég jól sikerült, volt brazil, fülöp szigeteki, perui és magyar kaja is. Mi betyáros sertéspörköltet csináltunk galuskával. A házi készítésű "galluska" mindenkit levett a lábáról, pedig kicsit liszt ízű és kemény maradt.
Tudják is ezek hogy milyen hogy egy jó haza galluska!...
Megkostoltuk az övékét is, de a maradékból azé csak a pörkűttet hoztuk el. Igaz, azt mind...
A bulin mindenki kellően kretén volt, ehun van néhány kép, hejj:
A következő nap nekem dolgozni kellett, Balázs meg elment megnézni a Mouna Kea-t. Mármint amennyit látni lehetett belőle, mert brutál köd volt mint mondja...Estére még slussz poénként kitalálta a főnök, hogy én is menjek kaptárakat költöztetni. Bali is csatlakozott, így legalább van kép...A naplemente igazán szépre sikeredett...

07. 20.

2009-08-02T19:55:00.003-10:00

Tekintve hogy az első nap elment azzal hogy ájuldoztunk, meg odaértünk Milolii-ba, a második napon mindjárt bele akartunk vágni a sűrűjébe.
Cél a Vulcano volt...
Odaérve közölték hogy kb eruption van, úgyhogy a park fele le van zárva, mert jön a mérges gáz, aztán azt még a kőkemény magyar legényeknek se kéne beszipákolni...Ennek ellenére igen jót kirándultunk a kráter szél felőli oldalán... (ez nem volt lezárva...)
Ki is írták hogy az infantilisok megsérülhetnek, de mi azért megkockáztattuk...Nagyon szép és érdekes volt, még mindig elkápráztat hogy a masszív megszilárdult lávában hogy gyökeret vernek a növények... Pár szakaszt már régebben lezártak, aztán le is mondtak róluk... Volt ahol az út fele hiányzott, vagy lecsúszott a hegyoldalba...Aztán itt egy bitang jól sikerült kép a mindent gyomosító valami gyömbér fajról... Itt a kaldera maga, meg az új hasadék, az a gázos... Meg még pár kép...

07. 19.

2009-08-02T19:24:00.006-10:00

Arcpirítóan hosszú szünet után ismét jelentkezem vadonat új kalandjaimmal...

A hosszú kihagyás egyik oka hogy bátyám Balázs meglátogatott, és két hétig egy gyönyörű, azonban internettelen házat béreltünk Milolii-ban.

Na de hogy kezdjem az elején, hiszem úgyis az újabb bejegyzést teszi előre és akkor jól össze lehet zavarodni, júli 18-án este érkezett meg Balázs.

Valahogy így: http://www.youtube.com/watch?v=Hi9oumYz1OI

Mindketten foglaltunk autót, más más autóbérlőnél, hát az övé nyert, mert az volt közelebb...
Így a lustaságunk eredménye egy V8-as 6 literes Dodge Charger lett...A házinéni mindjárt közölte is hogy ez olyan "gestapós". Nem mentünk bele hogy a Dodge az leginkább tök amerikai... De a néni is javított hogy a lengyelek is csinálnak jó kocsikat...
Érezhette hogy még mindig nem gömbölyű a dolog mert gyorsan magunkra is hagyott minket... :-)

Egy biztos a szóban forgó kocsi igen jól állt nekem. Hagyott is a bátyám vezetni, mígnem kb egy óra után a kanyarban lemarattam az útpatkát... Én mondtam hogy az az előbb még nem volt ott, de Balázs arcára nem is annyira a hitetlenkedés mint a röhögés ült ki...
Innentől ő vezetett... Jól el tudtam gondolkodni hogy mikor is kerülhetett oda az a fránya beton... ...máig nem tudom...

Út közben megálltunk egy hangulatos kis helyen ebédelni. Itt:Ja igen ez már másnap. Első este csak Konáig jutottunk...
Viszont szép kilátás nyílt a vendéglőből a (asszem) Kealakekua öbölre...

2009-06-28T12:47:00.002-10:00

Két szabad napon volt egyben. A második napot is vizezéssel töltöttük. Elmentünk Cristiano egy ismerősét meglátogati. Ez persze abból állt hogy a "munkahelyére" mentünk, ami történetesen egy igen puccos strand volt... Érdekes, senki nem ellenkezett...A brazil lány, akit meglátogatni mentünk fagyit és üdítőt árult, így a termékminta megkóstolása után a kölcsönkapott búvár felszereléssel nekivágtunk az ismeretlennek...
Meglepatésemre rengeteg halat láttunk, és többé kevésbé sikerült is őket lencsevégre kapni. Nem törik össze magukat hogy elmeneküljenek, így azon törtem a fejem, nem is lenne nehéz szigonyvégre se kapni őket. Az ötlet egy másik ex-Hawaiian Queen-es gbrazil gyerektől erred, ő ugyanis kb a második héten vett egy kézi, eldobós szigonyt. Háromágú... Nagyonbaró...
Voltak aztán kis tengerszemek, tele mindenhéle halakkal. Meg angolnával. Kora délutánra, mire indultunk haza elég jól leégtem. Még néztem is hogy alakul a színem. Ez a kép utána készült... :-) Van még mit behozni... :-)

Delfinesdi...

2009-06-28T12:16:00.004-10:00

A delfinnézés ötletén a többiek úgy fellelkesedtek, hogy a következő szabad nap ott kezdtünk reggel.
Én most is izgatott voltam, otthon is felejtettem az egész búvárfelszerelésem... De mire észrevettem már nem volt mit tenni, ott álltunk a parton, láttuk a delfineket, nincs visszaút így kell boldogulni. Különben is "Az Atti kemééény!..." Majd beúszok aztán a víz meg csak nem olyan sós hogy kifolyjon a szemem...
Na, erről elég hamar lebeszéltek...
Mondták hogy van itt valami tag és annál lehet bérelni, úgyhogy ne próbáljam ki hogy milyen amikor kivisz az áramlat az öbölből. Hallgattam rájuk... De! "Az Atti akkor is kemééény!..."

Mondták hogy most elég kemény az óceán. Hát ezt mi is észrevettük. Amint beevickéltem megborított egy hullám, és miközben a búvárszemüveget erőltettem a fejemre elvesztettem a pipát.
Ott úszkálnak a delfinek, menni kell!... Mentünk... Először a hangokat lehetett hallani, na már ettől majd összepiszkítottam magam körül a vizet örömömben... Aztán megláttunk egyet-kettőt, majd előtűnt kb 20. Ekkor már tudtam hogy jó helyen járunk...
Ők hosszúcsőrű delfinek voltak, bár az angol név kicsit beszédesebb (spinner dolphin), mivel sokat ugrálnak és pörögnek is közben...

Mondjátok meg Máriának... :-)

2009-06-28T12:04:00.004-10:00

Pár napja a Ross-ba sétálgatás közben összefutottam egy magyar barátommal, Máriával...
Nagy volt az öröm és a meglepetés, és mivel nekem másnap épp szabadnapom volt, mindjárt meg is beszéltük hogy találkozunk és delfint nézünk, meg elmegyünk a Vulkánhoz... Ez egyikhez, mert van ám itt dögivel...
Másnap reggel megdöntöttük az egymásranemtalálás világrekordját...
Nem unatkoztam, mert minden nagyon szép volt megint, de a korai kelést azért bántam... Legalább kipróbáltam a stoppolást, tényleg működik és kedvesek az emberek, még akkor is jófejek voltak amikor hazafele miután felvettek lerobbant az autó... :-)

Délután ért a második meglepetés, amikor slattyogok le a háztól hogy beszéljek a főnökkel és látom hogy behajt a farmra egy ismeretlen autó. Na ez is eltévedt! gondoltam...
Hát nem! Mária volt... :-) Elmentünk a Lavatube-ba vacsorázni. Finom friss mahi-mahi volt, meg helyben csapolt lava-man sör... hmmm

Jót beszélgettünk és jókat derültünk hogy milyen kalandosra sikeredett a nap...

A képek nem feltétlen ekkor készültek, de jók így ideraktam őket...
Rendőrautó csak úgy hawaiasan, avagy nem piros, nem a Magnum...

2009-06-15T19:31:00.002-10:00

Kicsit a kertről is beszámolok.
Mostanában szinte csak én gondozom és élvezem a veteményest.
Mindjárt ízelítőnek itt egy kép a múltkori betakarítás pár becses példányáról.A bab az igen masszívan nagyra nő, és finom édes is, szerintem csempészek is haza pár magot...Most leginkább így néz ki a főágyás.A másikat nem fotózom le mert kicsit gazos. A bab már teljesen elhalt, a pari meg érik, nincs nagyon teteje kigazolni... meg ugye kedvem se...
Az ablakból szépen rálátni az ágyásra, így pompásan láttam amikor egy fácán a hullott paradicsomból csemegézett...
Ennyire pompásan:

http://www.youtube.com/watch?v=IYje5MxR1tM

Most jelenleg van ugye a paradicsom, aztán van még cékla, padlizsán, saláta, retek, paprika épp most kel...
Ültettem spenótot is de ő még gondolkodik.
Már hetek óta...
Kezdek aggódni érte...
Aztán ugye lehet szemfülesnek lenni és leszedni a vadon nőtt fügét, ami előbb a napon, aztán a házban szép lassan erjedésnek indul, majd a fagyasztóban várja az idők végezetét...

Van amolyan elfuserált komposztunk is. Nem komposztálódik benne a cucc, de legalább a madarak megeszegetik... A napokban is ott csipekedett egy kismadár...
Kb így:

http://www.youtube.com/watch?v=alWYH7U-838

2009-06-14T09:49:00.003-10:00

A szülinapom meglepően jól sikerült.
Meghívott minket a főnök, egy kis sütős-főzős beszélgetésre...
Jót derültem hogy többek között hawaii pizzát csinált.
Stílusos... hehehe
Volt ezen kívül mindenféle. Sült husi, ánizsos avokádós saláta, papaja juice valami exrta perui öntettel.
Kicsit fegyelmezni is kellett a gyomromat hogy gond ne legyen, erre a célra vörösbort alkalmaztam...

A főzicskélés itt nem ért véget, mert ezen a héten megint én vendégeltem meg a többieket. Kerti vegyes marhaságot főztem. Nem igazán értem hogy miért de kb két hónapja nem szedik le a zöldségeket a srácok a kertben. Így aztán volt padlizsán, paradicsom, száraz bab, kukorica, chili bőven elfekvőben. Adta magát a lehetőség hogy ezekből kotyvasztok valamit. Kis hagymát azért adni kellett alá, mert ugye minden étel hagymával kezdődik...
egyetlen kivétel a madártej...
Valamint egy fél marék fokhagymát adtam még hozzá, mert azért elrontani az se fogja...
A végeredmény elég jó lett szerintem, én legalábbis imádtam hogy minden onnan van a kertből, ismerjük, egészséges, friss.

Először kicsit tologatták a tányéron hogy nincs benne hús. Hát nincs!
Viszonylag hamar megbékéltek ezzel a ténnyel, mert elfogyott az egész... :-)

Hula fesztivál

2009-06-08T20:08:00.004-10:00

A rádióban bemondták hogy Hula fesztivál lesz. Ünnepeljük hogy megjött a nyár.
Nekem eddig is cefetül melegem volt, kicsit be vagyok ijedve mi jöhet még?...
Szóval mondtam a srácoknak hogy én tuti megyek és ha őket is érdekli akkor menjünk együtt...
Együtt mentünk, úgyhogy lekéstük az első táncos csoportot...
A következő csoport a Ka Ola Pono No Na Kupuna volt. Anno nagymenők voltak, csupa bajnok, most inkább a mamóka kategóriába sorolnám őket. Viszont nagyon aranyosak voltak és még mindig megmaradt a kecsesség a táncukba. Persze visszafogottabb ritmusú dalokat táncoltak el...
Róluk saját videót nem töltök fel, mert elég sokáig tart, de itt egy link ahol megnézhetőek:
http://www.youtube.com/watch?v=4A-8DxWcLP8

Utánuk jött a Halau Na Pau O Uluhaimalama. Na ők már inkább olyanok voltak mint amire számítottam. Kb műfűszoknya, nagy dobok, botok minden ami szemnek szájnak és fülnek ingere...
Itt egy kis videó az egyik szólóból:
http://www.youtube.com/watch?v=pvzBIcqZWxQ

Összességében nagyon jól éreztem magam, meg is kerestem a rendezőt hogy kicsit lespanoljak vele. Hát, felemásan sikerült, mert utazik el Svájcba... Azért az e-mail-jét elkértem, mondta hogy szól ha lesznak ilyen jellegű rendezvények...

2009-05-29T21:09:00.001-10:00

Tegnap bementem a rendőrségre szarni...

Milolii

2009-05-25T16:56:00.004-10:00

Hosszú idő után végre megint volt egy közös szabad nap, amikor nem csak mostunk meg főztünk hanem el is mentünk valahova.
Nem is akárhova mentünk hanem a közeli Milolii Beach-re...
Nem tudtuk pontosan hogy hogyan lehet megközelíteni azért kicsit töketlenkedtünk, de végül a helyi erők bevonásával odataláltunk.
Mármint odataláltunk a parkolóhoz, meg a parthoz, de baromi köves volt, csak néztünk egymásra hogy hát akkor itt nem lesz piknik...
Újabb helyi erők bevonásával kiderítettük hogy kb 20 perc séta és már ott is vagyunk a homokos tengerparton. Ott aztán elő a terítőt meg a házilag eszkábált sakk készlete és ami belefér...
Hát az út egy kis ösvény volt, szerintem az itteniek se nagyon használják, viszont szép részeken vezetett. Láttunk kis halászhajókat is, meg halászokat, de sajnos fotó nincs, valakinek a hűtőtáskát is vinni kellett... :-)

Belefutottunk egy áldozati helybe. Hazafele találkoztunk halászokkal, és miután odaértünk az áldozati helyhez friss virágokat meg miegymást találtunk... Végre egy szelet Hawaii kultúra...

A strand nagyon szép és hangulatos volt, csináltam is pár képet meg videót...Jó magyar szokás szerint ott nyitom ki a sört ahol csak rámtör az érzés...Nem lehet mondani hogy nagyon barna lennék...A videót itt tudod megnézni:
http://www.youtube.com/watch?v=EAexboFj7fY

Milolii halászfalu... A parkoló egy nagy épület mellett volt, és mivel nemzeti ünnep volt hétfőn, rengeteg ember volt. Má helyi viszonylatban rengeteg. A parton végig mindenhol grilleztek, sütögettek, szólt a "regi"...
Igazi kis családi összejövetelek voltak ezek, "természeti nép" módjára...
Kis templommal...Ahogy mentünk haza csináltam egy videót a faluról majd igyekszem feltölteni. Tudjátok milyen a netem...

2009-05-17T20:52:00.002-10:00

Elözönlöttek a gekkók...
Kikelt az új nemzedék ezért mindenhol kis gekkók vannak... 2.5-3 centisek...
Hogy ezzel milyen összefüggésben van nem tudom, de a többiek is nagyon felbátorodtak.
A napokban kivettem egy darab malacot a fagyasztóból, és egy tányérra raktam, hogy kiengedjen kicsit. Fél óra nem telt el és kit találok ott, egy fagyoskodó gekkót... :-)Szegény úgy megriadt tőlem hogy a hús alatt keresett menedéket, de piszok balszerencséjére ott ugyebár a frissen olvadt nulla fokos víz fogadta.
Na ennek nem örült...
Viszont úgy lehűlt, hogy veszteg maradt és mentőakcióba kezdhettem.Érdekes hogy ha vedlik egy gekkó, a hangyák azonnal nyomulnak a levedlett bőrre... semmi se megy kárba... ezen is volt épp egy... :-)Kicsit melegedett a kezemen, majd a frigó tetejére raktam ahol számára megfelelőbb táplálékokat talál. Úgy mint mangó, papja, füge, és ezek maradványai...
Másnap reggel megint találkoztunk, az ingemen henyélt... szerencsére nem azt kellett felvennem, maradhatott... :-)

2009-05-12T20:40:00.002-10:00

Kezdem a kerttel...
Hát sok időm nincs rá, amit sajnálok. Az új paradicsom palánták már két hete várják a jóféle köves hawaii talajt... Cékla szintúgy...
Viszont a retek úgy eleredt hogy azt bárki megirigyelné. Csináltam néhány képet. Este jutott eszembe de jók lettek, sőt szerintem jobbak mint egy sima nappali kép. Amolyan éjszakai csigavadászat hangulata van...A mangó szezon felén túl vagyunk, de szerencsére vannak kései fajták. Az alkalmi lopások hozama azért csökken. Sacc 10-14 naponta megyünk arra a telepre ahol van pár fa. A mai fogás után végre eszembe jutott hogy mielőtt rávetem magam és annyit eszem ami már biztos hasmenéssel jár, csináljak pár képet. Egy sikeredett...

Más.
Múlt hévégén elmentünk moziba. Nagyon izgatott voltam, oké hogy otthon is multiplex van, de mégiscsak ez a modern mozizás hazája. Az új X-men-t néztük, minimum arra számítottam hogy leviszik a fejem az effektek.
Hát csalódtam. Vászon kisebb, hátrább ülünk és halkabb. Nagyon dobhártya barát volt.
De hogy ne lehessen mondani hogy hamar vonok le következtetést, (1 minta nem biztos hogy reprezentatív...) most hétvégén megnéztem az új Star Trek-et. Hát a film nagyon jó. 3. napon mentem, voltak még visszafogott rajongók. Egyedül mentem, a többieket nem érdekelte inkább kajáltak Kaulia-Bay-en... Ő bajuk...
Nagyon jó hangulat volt, és élveztem hogy egyedül vagyok. Öreg Spock feltűnésekor egyöntetű taps... és persze a film végén is. Egyszóval tényleg naygon jó volt. És úgy lőttek benne mint az állat...
Nem hinném hogy a Terminátor felűlmúlja majd, de persze attól még elmegyek arra is... :-)

Vándorlás lehuára és egyéb közhelyek...

2009-05-01T17:00:00.002-10:00

Várni akartam ezzel a bejegyzéssel amíg lesznek képek. De nem lettek, mert mindig este költöztetjük a kaptárakat, és nincs kedvem hosszú expozíciókkal vacakolni...

Már majdnem két hete megkezdtük a kaptárak előkészítését és vándoroltatását. Jön a lehua. Mármint egy helyben marad, fa természetéből adódóan, de kezd virágozni egy-két héten belül. Hogy ez a faj Hawaii őshonos-e azt sajna nem tudom biztosan, de nekem nagyon úgy tűnik. Mindenesetre amellett hogy szép, még sok kiváló minőségű mézet is ad. Rengeteg nektárt termelnek a virágok, virágpor meg semmi, úgyhogy majd rendszeresen megyünk saját készítésű művirágport adni nekik.
Mivel jó minőségű és kicsit egzotikus mézről van szó a piaca is megvan, a főnök lánya Californiában elbizniszeli az egészet. Komolyan is vesszük a dolgot, amit el lehet vonni az anyanevelésből azt el is költöztettük Ocean View környékére. Eddig olyan 200 plusz, de fel kéne menni 300-350-re. Hát majd meglátjuk...

Az első költöztetés nagyon izgalmas volt. Egyrészt mert ez volt az első, másrészt pedig a főnök kivezényelt mindenkit, jött ő is és a bátyja is aki jelenleg itt dolgozik velünk mert emberhiány van...
Tehát heten mentünk, három autóval. Egy kisteherautó, emelődaruval, a megapickup, meg a kis családi dodge amit mi szoktunk használni. Nagyon jó hangulata volt ahogy kis konvojunk rótta az utakat. Találtam egy fát amin kétszer akkora guavák teremtek mint az átlag. Ezeket kellett lopva befalnom, nem volt idő fotózásra. Így heten persze pik-pak feldobáltuk a kaptárakat, beugroittunk a kocsiba, lábujjhegyen átszáguldottunk a másik telepre aztán lerámoltunk... minden nap azért nem csinálnám mert fárasztó, de szerencsére eddig sikerünt elég jól elhajolni a munka elől... Tudjátok: a munkához úgy kell hozzáállni hogy más is odaférjen...

2009-04-23T16:41:00.003-10:00

Volt egy 5,2-es földrengés kb egy hete, vagy 10 napja. Aztán pár napja egy 4-es. Úgy döntöttem hogy teszek fel egy linket (jobb oldalt alul) ahol az elmúlt időszak földrengéseit lehet nyomon követni. Mi kinn a terepen nem éreztünk semmit. Meg relatíve messze is estek a lakástól. Igaz vannak arra is telepeink, de a szabad ég alatt nem hiszem hogy veszélyben lennék. Ha meg megnyílik alatam a föld az vis major...

A kecskék megrágták az avókádók alsó leveleit. A főnök elrendelte az evakuálásukat. Ez kb egy hete lehetett. Kicsit szaladtak a kocsi után, aztán lemaradtak.
Másnap egy közeli pelepen dolgoztunk egy jó fél óra hosszat, ránk is találtak mire végeztünk, de a főnök megmondta hogy mostantól spártai fegyelem legyen kecske fronton!
Teltek a napok, Befoltoztuk a kecskék hagyta űrt a szívünkben...
Mígnem ma egy totál másik telepen, reggel ki vár minket? Frenszisz és Fatima!!!...
Kicsit lefogytak, de vidámak voltak, eszegették a füvet míg mi fogtuk az anyákat, csekkoltuk a kaptárarak...
Jó volt újra látni őket, de félek ez volt az utolsó alkalom, mert a kisfőnök el akarja vinni mind a kettőt egy távoli telepünkre, ahol látott egy szomszédot kecskékkel. Odaajándékozzuk őket, mert ha a mitelepeinken kolbászolnak, elkerülhetetlenül megszúrják őket a méhek és még kicsik egy ilyen próbatételhez...

2009-04-22T17:24:00.003-10:00

Még egy bejegyzés mert most sokáig nem volt... :-P

Megint Pahala és Naalehu környékén dolgoztunk, így járt az "ebéd festői környezetben"...

A kis gekkó meg egyre bátrabb, már a személyes cuccaimat is kezdi birtokba venni... :-)
Van egy félig fácán félig tyúkunk. Rendszerint a ház körül ólálkodik.
Ma munka után láttam hogy csatlakozott hozzá két kakas. Egyik fehér másik aranysárga nyakkal. Lehet hogy a természet visszahódítja szerény hajlékunkat... Vagy csak a Hawai'i istenek gondoskodnak jóltápláltságunkról... :-)

kép nincs, elszaladtak...

2009-04-22T16:44:00.003-10:00

A net még mindig nem jó, de nem várok tovább a következő bejegyzéssal, eleget téve ezzel bizonyos unszolásoknak... :-)

Ápr 12-én fél nap kimenőt kapott a bagázs, el is uszultunk valami beachre. A többiek se voltak még ott, az útikönyv se nagyon említette, nem voltak elvárásaim. Ez akkor se változott amikor nem találtuk meg a leágazást.
Juteszembe ez Húsvétkor volt!! Az volt a terv hogy vegyünk sonkát és irány le a part és ott megzabáljuk. Jó terv ez én mondom. Még egy hideg sört is betettem a táskámba, mert nekem az jár.
Előzetesen én érdeklődtema többieknél hogy esetleg minden zárva lesz, de mondták hogy hülye vagyok ez itt az USA, szálljak magamba és nézzek meredten a kaptárba...
Hát annak rendja és módja szerint minden zárva volt... kb 2 órát autókáztunk egy hideg konzerv sonkáért. A barmok persze nem ettek otthon, így mindjárt nekikezdtek a sonkának a parkolóban. Ez még persze nem baj, ha az ember megadja a módját és akkor tényleg ott letelepszik, sört bont, kedélyesen böffent, röhög és szellent, ahogy az egy ilyen helyzethez nélkülözhetelen.
Nem ez történt. Fostak hogy jön a rendőr, mert itt nem lehet az utszán enni. Nem hogy kés de még villa se lehet nálad, mert bármikor elborulhat az agyad és akkor közveszélyessé válsz a villáddal.
Lököttek ezek az amerikaiak...
Ennek fényében gyerekek módjára, "lebukva" tolták magukba a hideg konzerv sonkát... Hangulat nem sok, hacsak nem az hogy jól kiröhögtem őket...

Nagy keservesen 3.5 órával az otthoni indulás után leértünk a beach-re.
Ekkor kezdtek jobbra fordulni a dolgok. A sört mondjuk a kocsiban felejtettem, de csodák csodája láttam embereket. Kicsit kellett sétálni hogy leérjünk, és ott igazi szabad-strand feeling fogadott. Persze drinkbárnem volt, nem is kell. Se jégkása meg lángosos vagy Mays bitte!...Nagyon szép volt, kicsit rendbe hozta a Húsvétot... :-)
Érdekes volt látni a táblát ami figyelmeztet hogy hogy az őslakosok egyik szent helyén vagyunk, illően viselkedjünk, ne mozgassuk el a köveket...

Kellemes Húsvétot minden kedves olvasónknak!... :-P

2009-04-10T17:43:00.003-10:00

Megérkezett a hazai kis csomag, jól mutatnak a mikró tetején a korallokkal...

South Point - Green Sand Beach...

2009-04-09T18:58:00.005-10:00

Végre szabadnap ugrok ki az ágyból, hajnali hétkor. A többiek azt mondták hogy korán kell menni nehogy sokan legyenek. A délelőtt le akarták tudni a strandot, mert kb egy órányi sétára van az út végétől, és ha jól kitikkadunk a rekkenő melegben, nem esik jól a séta vissza a meleg kocsihoz.
Első megálló: South Point. Az USA legdélibb pontjáról van szó (É 19), amit gondolom valami tábla is jelez, noha én ilyet nem láttam.
Kis csapatunk mindjárt a meredek sziklafalhoz sietett. Gyönyörű kilátás, és valami barlangos-mélyedéses-jajjdekirályahogyittlocsogavízésdemilyenmély fogadott minket.Itt különösebben nem időztünk sokat, megindultunk...Már kissé unom leírni hogy megint teljesen más volt a táj. Az aprószemű sárgás homok a hazai löszgyepek világát juttatta eszembe, meg hogy ilyen lehet a préri az USA közepén is...Valamint hosszasan tanakodtam hogy a löszmélyút most akkor magyar találmány-e...Ahogy közeledtünk persze egyre zöldebb lett a homok a képzeletemben, már-már igazi kryptonit-erdőt reméltem találni a sarkon túl. Hát csodák csodájára ez nem következett be. A homok inkább szürkés, mint zöldes. Már a kryptonit után. Csak úgy magában igen szép és érdekes. A telepeinken a vulkáni eredetű kövek (tehát mind) rejtenek zöld kristály-zárványokat. Ezen a parton a sima homok nem olyan fekete mint általában, hanem sárgás és sok a gondolom idemosódott zárvány...T-Tam ért oda elsőnek. Le se tagadhatná hogy ő is indonéziai... :-)A korai indulásnak meg volt a gyümölcse, sehol egy ember, se lábnyom, csak az érintetlen természet... Csodás volt...Hazafele megint megálltunk South Point-ban, hogy leugorjunk a szikláról...

http://www.youtube.com/watch?v=t5r9nDCidPw

Ja igen, és persze a videó arról hogy hogyan illik köszönteni az ide tévedt vendéget... :-)

http://www.youtube.com/watch?v=7j6RW_HldvU&feature=channel_page

kicskecskék... :-)

2009-03-30T19:01:00.002-10:00

Az egész 17 napja kezdődött. Szépen dolgozgatunk, minden a megszokott, amikor is meglátunk két kecskegidát a domboldalon. Kb 100 méterre lehettek, kíváncsian néztek és néha még valami kis hang is jött belőlük. Mi dolgoztunk tovább. De ők nem tágítottak! Mi akartunk dolgozni, de ők egyre csak ott voltak!
A lakótársam viccből produkált némi kecskemekegést, ami csórikáméknak elég volt és megindultak felénk.
Mi, mit sem törődve a két anyjáért síró gidával, kőszívű ember fiaiként dolgoztunk tovább... Azért azt éreztük hogy ezek a kecskék ma hazajönnek velünk. Na ahogy vége fele közeledett a munka meg is fogtuk őket. Ez mind a bevásárlóközpontos vizsgálat előtti napon volt. Hát mit mondjak a főnök repesett a bosszúságtól, de szerencsére ott volt a felesége és a lánya akik olvadoztak a két gida láttán. Persze maradhattak. Nem mondta de éreztük hogy ha ezek a kecskék holnap a vizsgálat közben előkóborolnak akkor az totál gáz... Mind éleseszű állatbarát lévén hamar jött a megoldás, tegyük be őket a fürdőszobába!
Be is tettük. Reggelre össze is szarták.
Na ez ment pár napig, amíga szabadnapon tákoltunk egy elsőosztályú kecskemenhelyet, kis kifutóval. Etetés reggel-este, pontosságot kérünk! Hát nem mindig kaptak, amit hangos sírással próbáltak tuttunkra adni. Vagy ha nem nekünk akkor a főnöknek. Így történt akkor is amikor estevele a városból hatzafele jöttünk és a főnök megcsörgetett minket hogy etettünk-e már mert elég hangosak... :-S
mint utóbb kiderült csak aggódott... :-S
Persze az etetés izgalmában mindig elfelejtettem a fotókat, de ma végre készült pár, így végre írhattam róluk...
Ja, és a nevek: Fresis és Fatima...
kép sajna csak Fatimáról van...

2009-03-30T18:29:00.002-10:00

A napokban megejtettem első vezetésemet. Ez azért is nagy szó, mert most vezettem először a friss és ropogós jogosítványommal.
Na ez így egyszerűen hangzik, de elég kalandosra sikeredett...
Az induló szettet tarkította egy lyukas jobb első, melyből derűsen sziszegett a levegő. Vagy csak az ötlettől szisszent fel hogy én fogok vezetni... :-) ki tudja...
A jármű egy hatalmas nagy gépszörny, játszva felfalná a Corsát amin tanultam.
Na mondom ez is csak egy autó, lássuk...
Minden ment is simán egy darabig. Igazából minden simán ment végig, csak kicsit nem hiányzott hogy rendőrök állják el az utat. Na amikor lehetett tovább menni persze majdnem kilapítottam a mögöttem várakozó "hagyományos" méretű kocsit. Persze a kisfőnök a jobbomon hangos jajveszékelésben tört ki, mintha legalábbis a lábujjára hajtottam volna. Pedig nem is. Mondtam is neki, hogy "Take is easy man!"... :-)
Leszámítba hogy nem szólt a leágazásról időben és majdnem elszálltunk rakományostul, nem volt más nehézség. Alapvetően elégedett volt, bár kicsit izgulhatott ő is , mert meg kellett álltunk út közben hogy vegyen magának egy üditőt... :-P

Ide írom ezt is hogy azért legyen valami kép is.
Megnyertem a "hogyan csampésznek stílust és eleganciát a kelet-európai vendégmunkások a hawaii méhészetek hétköznapjaiba" című fotópályázatot...Ja igen meg hogy a csirkék persze hogy oda rakják a tojást ahova neked sose jutna eszedbe...
Hihetetlen arcok, sose gondoltam hogy a csirkék ilyen szórakoztatóak... :-)

Hilo Zoo - Akaka Falls

2009-03-23T21:02:00.005-10:00

A hétvégén elmentünk Hilo-ba az állatkertbe. Két srác még sohasem volt állatkertben...

2 óra autókázás után megérkeztünk Hilo-ba. Ez másik nagyváros a szigeten, a csapadékos oldalon van. Ennek megfelelően a növényzet teljesen más inkább trópusi mint nálunk. Az állatkert nem volt valami nagy szám, de legalább ingyenes volt. :-)Pár képpel le is tudom a dolgot, a továbbiak sokkal izgibbek és szebbek... ;-)Az állatkert után kicsit Hilo-ban néztünk körül. A parton (Hilo Bay) van egy szép japánkert. Na itt aztán jó sok képet csináltam:Különösen szeretem a parti csendéletes képeket, itt is csináltam párat...Aztán ahogy indultunk tovább egy parkolóból megint szép part-szálloda együttes volt látható...Innem meg sem álltunk az Akaka vízesésig.
Hát itt már igazi esőerdő volt. Olyannyira, hogy el is áztunk kicsit. Hű volt a nevéhez... :-)
De a vízesés nagyon szép volt, nem is irogatok, szerintem a képek magukért beszélnek:

Rodeó

2009-03-23T20:47:00.002-10:00

Na a vizsgálat megvolt, megveszik a mézünket... Ennek úgy megörült a főnök hogy kaptunk egy extra fél szabad napot hogy elmenjünk a rodeóra!
Na a rodeó mint kiderült amolyan matiné. Mire mi összeszedelődzködtünk és odaértünk a hatalmas teherautónkkal, mert a másik kocsi szerelőnél volt, addigra már majdnem véget is ért.
Ezt persze akkor még nem tudtuk, nem kezdtünk őrült fényképezésbe amint megérkeztünk, így aztán nem lett csak egy csökött kis videó, amin maximum a többiek ökörködését lehet hallani, bikákról semmi.
Na azért nem volt teljes kudarc a kiruccanás majdnem egy óránk volt nézni a műsort, és persze mindenkinek nagyon tetszett. Igazi családi esemény, apjuk issza a sört amint anyjuk nem néz, kisfiúk totál megvadulva utánozzák a látottakat, kislányok a korlát tetejéről fegyelmezetten szájtátiznak, anyjuk meg amikor nem apjukat nézi hogy iszik-e, a szokásos játszótéri nemtörődömséggel cseverész...
Szerintem a sziget összes texasi nyaralója ott volt, mert én itt még ennyi kalapot, meg csizmát nem láttam. Vicces volt látni az öreg urakat, szakértő szemekkel vizsgálták az állatokat, gondolom ők is versenyeztek régebben...

Az egy óra alatt kapkodva felszedett hangulat azonnal szertefoszlott amikor a program végeztével a többiek bejelentették hogy irány a Mcdonalds...

2009-03-14T21:52:00.003-10:00

Na akkor most hírek:

Ma jöttek vizsgálatot tartani egy nagy áruházlánctól, ami árulni fogja a mézünket amit már nem bírunk hova tenni. Ennek megfelelően egész héten túlóráztunk. A napi meló után, néha előtte, mindenki felmosott, hordót, raklapot rámolt, csirkét fogott. Persze a csirkék az utolsó pillanatban baromfihoz nem méltó bátorsággal kitörtek a nekik kijelölt mintegy 2,5 hektáros területről, mert ők történetesen a telephely kellős közepén akarják kihullajtani az összes tollukat, hogy a vizsgálók azonnal szalmonella mérgezésben kimúljanak...
A történet végét pontosan nem tudom mert dolgozni kellett mennem, de elképzelhetőnek tartom hogy megtorlásként a főnök családja ma csirkét evett. Megünneplendő hogy a négy órás vizsgálat alatt égbekiáltó galibát nem találtak, így végre van ki megvegye a mézünket. Még 2004-es is van szép kék 200 literes vashordókban...

Ám a napi izgalmak ezzel épp hogy csak elkezdődtek.
Ma vadállatos nap volt.
Az utunkat mindjárt az indulás után egy hatalmas pulyka keresztezte, de beijedt és elrepült. Tényleg nagyok, már hetek óta tervezgetjük a srácokkal hogy fogunk egyet.
Na, békésen dolgozgatunk, üvölt a rádió, amikor is meglátunk egy vaddisznót. Kb 6-8 méterre tőlünk békésen eszegeti a makadámia dió magját. Ami mellesleg olyan kemény hogy kalapáccsal is kihívás feltörni.

http://picasaweb.google.hu/ateshar/20090314#5313315095833711394
(ja igen a videókat ezentúl csak belinkelem, mert bár így is lebutítja őket a picasa, de még mindig jobb mint a blogra feltöltve. az eredetik elég jó minőségűek...)

Persze Cristiano, min vérbeli cowboy-préri-parasztgyerek egyből meg akarta lasszózni.

http://picasaweb.google.hu/ateshar/20090314#5313318821585658370

Végül hogy fitoktassa tudásást meglasszózta szegény T-Tam-ot (lakótársam).
De lehet hogy ez mind csak a holnapi rodeo miatt volt...

Hazafele még be kellett ugrani egy másik telepre, ahol további három vaddisznóval találkoztunk, majd levezetőként az autó elől felröppenő fácánokat próbáltam elkapni az ablakból derékig kilógva. Kevés sikerrel...

Sajna a képanyag ma szegényes, de a nap annál élvezetesebb volt.

2009-03-11T21:01:00.003-10:00

A napokban egy olyan telepünkre mentem dolgozni ahol még nem voltam idáig. A táj megint más, de ezúttal is nagyon szép. Szerencsénkre pont ebédidő volt mire végeztünk és indultunk volna vissza a társaság másik részének segíteni, útba ejthettünk egy szép beach-et. Nem tudom magyarul mi lehetne a neve, mert hogy nem strand azt a képekből és a "tömegből" láthatjátok... Most hogy töltöm fel a képeket, látom hogy a képekből mégse látjátok. A lényeg hogy van ugyan egy füves rész, de a vízbe bemenni nem lehet sehol, merő egy szikla, és egyébként nem is akar senki bemenni. Azt hogy szörf, meg strandröplabda, áhh felejtős... Lemennek dumálgatnak sör, pakalolo... legalábbis napközben.
Mindenesetre itt ebédeltünk, ami kb a hét ötlete volt... :-)
Hazaérve még a kanárikat is le tudtam fotózni. Igazán jó nap volt...
Na másnap egyszer csak elkezd a rádió sípolni. Jót röhögünk hogy min az már, mire az egyik srác mondja hogy ez a Hawaii vészjelzés, hogy valami természeti csapás van... Hmm
Mindjárt arra gondoltunk hogy Pele begorombult, végtére is nem mutattunk be semmi áldozatot meg ilyesmi, de másnap kiderült, hogy csak földrengés volt valahol a sziget körül, és nincs cunami veszély. A vészjelzés meg Hilo-nak szólt (egy nagyváros a sziget másik végében), mert sok eső esett... és az veszélyes is lehet, nemúgy a földrengés meg hasonlók, amiből mellesleg semmit nem éreztünk, mert ahoz már hozzászoktak a helyiek... :-)

Kilauea

2009-03-02T17:45:00.003-10:00

Na tegnap elmentünk a Vulkánhoz! Kilouea! Hát eddig ez volt a legnagyobb hatással rám. Hogy pontosan milyen magasan voltunk azt nem tudom, de nem lehetett nagyon magas mert pajzsvulkán. Mindenesetre hideg volt mint az állat. Mondjuk ebben lehet hogy az is közrejátszott hogy a pickup platóján utaztank hárman a filippinekkel. Sajnos a másik kocsi elromlott...
Ahogy közeledtünk sűrüsödtek a gőzölgő repedések a földben. Volt ott egy kis múzeum, tényleg kicsi, nekem való, ott bemutatták a vulkánkutatás gyökereit, valamit a Hawaii mitológia alakjait, köztük Pele-ét, a vulkán istennőjüket. Magához a kalderához persze nem lehetett odamenni, mert bár az ismert vulkánok legbarátságosabbika, de mégiscsak működő, és Pele lehet hogy épp most akar rösszkedvű lenni... :-) Egy panorámafotóra azért futotta... Mint kiderült több kaldera is van, már ahogy az lenni szokott, ezt nagyon szép páfrányos erdőn át lehetett megközelíteni. Kigyönyörtödtük, kiörvendeztük magunkat, vissza a platóra és le a partra ahol a láva az óceánba ömlik. Az alábbi képen sajnos csak alig látszik a fehér füst, ahol a láva a vizet párologtatja. Hát ez jópár kilóméterrel odébb volt, és az egykori utat pár éve elöntötte a láva. Zseblámba híján nem mertünk nekivágni, nappal is elég nehezen járható terep volt. Épp ezen töprengtönk amikor egyikünk meglátott egy bálnát a vízben. Hát mondanom se kell ez eldöntötte a kérdést, mindenki fejveszteve rohant a part irányába hotózni... Nem sikerült. Elmentek... Nembaj, fotóztuk egymást... :-) Visszaúton a kocsihoz még csináltam egy szép sztyeppes képet, mert itt még olyat is lehet. :-)

2009-02-23T20:27:00.003-10:00

Na ma kipergettük a sok mézet. Elég nehéz melónak nézett ki de mint kiderült jobb volt mint a terepen dolgozni. Két egyenként 72 keretes pergetővel dolgoztunk. Nekem jutott a megtisztelő feladat hogy a gépről lejövő kereteket ellenőrizzem hogy mindenhol felnyitotta-e a sejteket. Ez mondjuk elég szarul hangzik de végül is könnyebb volt mint egész nap rámolni a pergetőgépeket. Az meg hogy derékig és onnan is merő egy méz voltam az meg konstans mindegyik munkafázisnál... Csináltam is egy kis videót:

Na pergetés után meghívott minket az egyik brazil srác hogy menjünk át mert főzött valami brazilosat. Na ez jól hangzik, gondoltam, megint zabálunk... Tényleg jó is volt, kis bab kis husi kis szotty, fel is ismertem, jókai bableves... Persze én is készültem, elvittem az otthonról hozott kajszi pálinkát. Már máskor is próbálkoztam, de vagy hamar elfáradtunk, vagy nem volt olyan a hangulat. Hát ezek nem egyszerű gyerekek, az egyik brazil elég hamar ráállt a dologra, de a többieket valósággal bíztatni kellett, meg bizonygatni hogy nem fognak azonnal elpusztulni ha megisszák. Nem is töltöttem csak 0,2 cl-t. Túlélték! Sőt a lakótársamnak mintha tetszett volna a dolog... :-)
Kis képnézés következett, majd mindenki elhúzott a faházikója fele, másnap megint munka...

Kapua

2009-02-23T19:54:00.003-10:00

Múlt héten a szabadnapomon egyedül voltam. A többiek dolgoztak mert el vaygunk maradva, de én mint új és gyámoltalan kivehetem.... :-) Persze előtört belőlem a kertész és kicsit upgrade-oltam a veteményest, meg megigazgattam az előző napon ültetett három kis banánt.Ebéd után a küldetés adott volt: le a partra felderíteni hogy alkalmas-e a terep horgászatra...
A főnök azt mondta hogy három km. Nem baj, majd fotózok, gondoltam, van is mit kb ismerem a terepet van arra néhány telep. Érdekes hogy lent a parthoz közel milyen kopár a terep, csupa szikta az egész. Lent a parton van egy kis nyaraló, amit minden bizonnyal évente 1-2 hétre ha felkeres a tulaj. Össze is szedtem az ehető kókuszokat, nehogymá megromoljon!... A zöme már nem volt jó, de így is zsákmányoltam négyet. A part nagyon szép volt, fekete sziklás, helyenként igen nagy mennyiségű fehér kővel, amik lecsiszolódott korallok voltak. Kicsit búvárkodtam is, de a kölcsönszemüveg elég kis béna volt, nem nagyon láttam ki, a terep meg olyan volt mint amikor a National Geographic-on nézi az ember hogy most akkor kijön-e a bazinagy barracuda a kő mögül még a reklám előt. A halak meg kicsit voltak... Konklúzió: sok séta, sok kő amiben elakadok, kis szemét halak = itt nincs peca... Próbáltam gyűjteni pár kagylót, ne térjek már haza üres kézzel, de be kellett érnem a kókuszokkal. Na hazafele amikor már a parton vagy 2-3 órája tűzte a fejem a nap rájöttem hogy akár ihatnék is, és akkor hoppá, otthon marad a víz! Ekkor jött az aznapi második National Geographic jelenet, hogy most akkor szomjangöglök-e 3km alatt hegyre fel tűző napon... Nem tettem. Masszív vagyok mint az állat!... :-)

Pololu

2009-02-17T20:21:00.004-10:00

A következő strand Pololu. Ez volt talán a legszebb, de a legkevésbé élvezhető is. A tenger erősen hullámzott, az aljzat köves, erős szél... A fényképezés után tovább is álltunk.
Hazafele megálltunk a nagy Kamehameha szobránál is. Ő egyesítette a szigeteket, itt szentként tisztelik a bennszülöttek...

Waipio

2009-02-16T21:57:00.002-10:00

Reggeli valami helyi reggelizdében, jó olajos, kalóriadús, egyszóval amerikai. Utána meg se álltunk Waipio beach-ig. Itt már kezdtem ébredezni.
Két meredek hegyoldal között terül el a völgy, szép sétának ígérkezett. Útközben sok guava meg noni fa volt. Ahogy leértünk a völgybe konstatáltuk hogy ez nem csak fentről néz ki mocsárnak... Kicsit caplattunk, meg összekoszoltuk a ruhánkat, aztán szólt egy tag, hogy ugorjunk fel a pickupja platójára, mert így sose érünk oda. Emberünk még utána sokáig velünk volt, elmesélte hogy nem szed semmi gyógyszert, és hogy a multkor megtámadta valami állat (asszem kutya) és leverte ököllel... Mellesleg a tag neve John, vezetéknevet nem tudok, de lehet h R-el kezdődik és ambóra bégződik... :-) Én megörültem az első meglátott kókuszdiónak, amit kikapott a kezemből, énnemtudom honnan előrántott egy követ és már be is ütötte, és tolta a képembe hogy igyam... aztán egy kést varázsolt és kietük a belsejét. Mondta is hogy ettől leszünk erősek és úgy felmegyünk a hegyre mint a pinty...
A patak másik oldalán volt az igazi beach, de mint kiderült a beach itt inkább csak partot jelent, és nem igazi strandot, mert rajtunk kívül csak pár szörfös volt. Igaz reggel nyolc volt.
Visszafele sár, nó fuvar, meredek, sok fotó...
Irány a következő beach!

Mauna Kea

2009-02-15T21:33:00.005-10:00

Első szabad napomon, igazából csak szabad félnapomon, elmentünk Mauna Keára. Mindenki nagyon várta, munka után csak gyors fürdés és indulás. Utazni mondjuk elég sokat kellett, kb két óra, de a hangulat jó volt, a táj pedig a beígértnek megfelelően változatos. Volt ahol tejesen kietlen, sivár, csaka fekete sziklák látszottak. Gondolom ezt az aránylag nemrégiben idehordott vagy ide potyogott vulkanikus törmeléket még nem tudta benőni a növényzet. Erről sajna képem nincs, de vannak arra telepek ugyhogy majd lesz. Utána ahogy a sziget belseje fele kezdtünk menni, és egyre magasabbra kapaszkodtunk, változott a táj, ez már ismerős volt, mint minden hegyvidéken itt is füves legelők következtek, és persze tehenek minden mennyiségben. Elég hamar átléptük a felhők vonalát, és ahogy megláttuk a havas csúcsot a többiek valósággal megvadultak. Annak a gondolata hogy mindjárt havat érinthetnek, folyamatos fényképezésre és videózásra késztette őket. Nagyon vicces volt. Már előső nap amikor a városban voltunk elkezdtek felkészülni, ruhákat vettek, kérdezgettek minden egyes pulóverrel hogy ahova megyünk ott ez jó lesz-e... :-)
Nem volt jó. Annyira rohadtul hideg volt fenn hogy azt elmondani nem tudom. Én nem tartom magam fázósnak de az ott töltött kb 4-5 perc alatt totál lefagytak az ujjaim. Szó szerint hasogatott a fájdalom az ujjaimban. Én meg áááá csak még egy képet, mindjárt lemegy a nap! De az utolsók a kocsiból készültek... :-(
Kíváncsi vagyok hogy a többiek mennyire fázhattak...
Miután kicsit felmelegedtünk mind az öten befészkeltük magunkat. Egy hosszú, autóban töltendő éjszaka várt ránk...

2009-02-11T18:12:00.005-10:00

Tegnap előbb elengedett minket a főnök, hogy el tudjunk menni a szupermarketba, ami kb egy órányira van. Szóval vannak esti képeim városáról. Vásárlás közben nem ért vagy meglepetés, mindenki túlsúlyos... Olyasmi volt ez a hely mint az Alfa, olcsó, de mindenből csak 12-es kiszerelés van. Kipróbáltam volna ezt-azt de ott lebgett a fejem felett hogy ha nem izlik mégis mit fogok csinálni két liter guavalekvárral. Így többek között ez is kimaradt. Ja igen és nincs sör! Ezek nem normálisak! Nem akarok én itt iszákoskodni de egy sör azért jól tud esni. A választék siralmas, kb hat.hét féle ha van és abból is a heineken az egyik ami ugyan jó de it bazidrága, és ráadásul csak visszaváltható van... meg Bud light... rendes Bud hogy miért nincs???
Szóval a sörkultúrájukon még fejleszteni kell... :-)
Ma kicsit távolabb kellett menni dolgozni mint eddig így tudtam végre képeket csinálni a tájról. Bár csak a kocsiból fotóztam, elég jól sikerültek...Persze megint volt papaja a menüben, de ma Pampalini-stílusban tálalva.Aztán gyomirtózni is kellett. Totális gyomirtószer, hmmm végre valami szakmai meló!...A távoli telep persze kései hazaérkezést jelentett, de így lettek naplementés képek is... :-)
Még azt ma feltétlen meg akartam osztani veletek, hogy a rádióadón, amin egyébként folyton reggae vagy valami hasonló lazulós zene megy, minden nap délután háromkor letolnak egy Izi számot. És ennek hihetetlen hangulata van. Ez az a szám:

február 10.

2009-02-11T17:49:00.006-10:00

Ma a Datepalm nevű telepen dolgoztunk. Eddig ez voltv a leghangulatosabb. Persze az hogy datolyának hívják nem jelent semmit, mert volt itt fügétől kezdve zapotán át mangóig minden. Rájöttem hogy ezek nem is igazi ültetvények. Csak úgy nő minden aztán leszedik ha valami megérett... A talajról meg nem is szólok mert olyan itt nincs. Mint a tüzéptelepen a kupacba rakott murva, na az van itt föld helyett, de van itt annyi minden más, hogy kispórolták a talajt, hát bumm... Még mindig nem sikerült megszokni a hazainál kétszer nagyobb kocsikat, csináltattam is egy képet...A farmon van pár csirke amik szintén nincsenek túlkontrollálva, ennek következtében mindenhol fészkelnek, és már hajnal 2-kor kukorékolnaka kakasok. Meg is kért minket a főnök, hogy kettőt vigyünk magunkkal a telepre és engedjük el. Meg is tettük. A fotó után...A következő kép tegnapi. Akkor is egy makadámiadió ültetvény közvetlen szomszédságában dolgoztunk. Ez épp ebédidő... :-) Vicces hogy a kaptárak itt tele vannak különböző csótányfajokkal, gekkókkal, otthon max hangya megy bele, mert a méhak mindenkit kinyírnak... Ide is teszek egyet...
Meg betolok két videót:

We go deep...

2009-02-09T19:52:00.003-10:00

Első nap csak nézegettem hogy mit csinálnak, mikből áll a munka. Gondolhatjátok hogy nem tudtam egy egész napot nyugton ülni és várni hogy hasson az átállás. Nagy meglepetés nem ért, de az tetszett hogy minden nagyon szervezett és kidolgozott. Majd erről szeretnék egy bejegyzést külön, hogy a szakmabeliek és érdeklődők kedvükre élvezkedhessenek.
A faház nem nagy, egylégterű. De tekintve hogy vagy dolgozunk vagy kinn vagyunk a szabadban ez nem gond. Inkább arra hat majd ha akarok látogatót fogadni. Maga a telep olyan mint a filmeken az elhagyatott dzsungeltagyák, drogbárók rejtekhelyei... Annyi papaja van mina a szemét. Ez nő mindenhol. Meg avokádó. Este csináltak a srácok mázzel valami fagyifélét belőle. Jó volt, de féltem hogy olyat fosok hogy megemlegetem. De nem, pedig mint utóbb kiderült az átállónapomon végig a rossz csapból ittam. Esővizet... :-)
Ma már meló volt. Bele is dobtak a mélyvízbe. Ki kellett építeni az egyik pároztatótelepet, mert valami mittoménmi miatt kicsit kihaltak. Részletekkel megint majd külön, a lényeg hogy sokat kellett dolgozni és okosan hosszú inget vettem, így csak a kézfejem égett le.
Ja, persze nagy volt az arcom de azért farmert, meg más munkaruhát hozhattam volna... :-)
A terepen láttam ma noni fát, sok sok gekkót, meg egyéb érdekességeket, sajna kép nincs mindről, de ami gyakori azt majd látok még és akkor jól lefotózom.
Itt van pár kép az ebédszünetről meg egy kis videó is asszem...

Indulás...

2009-02-08T12:15:00.004-10:00

Sikeresen elindultam hajnalok hajanlán. Minden ment is simán, kis izgulással persze. Frankfurtban hipp-hopp ott voltam és nem is kellett sokat várni a csatlakozásra. A gép tényleg nagy volt, de inkább csak hosszú, széltében nagyobbra számítottam. Miután elindultunk állandóan az ablakon lógtam, eleinte felhős volt aztán szakadozni kezdett, így a Shetland szigeteknél már fotózni is tudtam... Aztán jöttem a Faroe szigetek... Utána meg Izland ami különösen szép volt a sok hótól, de nem sokáig gyönyörködhettem, mert jött a légiutaskísérő hogy húzzam má le a rolót és szűnjek meg... Los Angelesnél felhúztam...

Na az igazi szenvedés ezután kezdődött. eddig nem is nagyon unatkoztam, inkább csak elfáradam. LA-ben visszakaptam a nagy csomagom is, és ki is kellett jönni a reptérről és újra becsekkolni. Megpróbáltam, de egy csaj elhajtott hogy majd csak 2 órával elötte lehet. :-( Tébláboltam. Sehol egy "restroom". Megkérdeztem egy egyenruhásat hogy hol lehet ilyen mire megmutatta a WC-t. No comment... Na aztán valaki értelmesebbnem nézett ki, oda is mentem és ő megmondta hogy átutazó vagyok így nem hat rám a 2 órás szabály. FEl is húztam egy emeletet és becsekkoltam. Ügyelve, hogy elkerüljem a csajt... Már csak 3 órát kellett várnom és már mehetek is újabb öt és fél órát repülni. Persze akkor már nem álltam neki konnektort meg netet keresni, fáradt voltam. A Konai járaton nem adtak ennem, viszont hideg volt mint állat. Pulcsiban meg a kapott pokrócban nyomtam le az utat. Kb végig aludtam. Viszont ez a járat tetszett, mert mindenki hepi volt, el kapitánó is aloházott, meg az utasok is nagyon felfokozott hangulatban voltak. Biztos jó volt... :-)
A reptéren a kis lakótársaim vártak. Két Brazil és két Fülöp szigateki... Ez egyik brazil amolyan kisfőnök, tehát négyen lakunk együtt, két faházban. Én az egyik Fülöppel. Hazafele még elmentünk enni, meg beszélgettünk. Jó társaságnak néz ki, kedvesek voltak.
Ma aránylag hamar felkeltem, mindenféle madarak csipogtak meg krúgattak, sütött a nap és én meg mindenre kíváncsi voltam...
Már körbejártam a telepet, meg a főnökkel beszéltem, ő is okésnak tűnik. Örült a Tokajinak...
Na majd csinálok képeket is, aztán akkor részletesebben...

Eddig minden faja...